„A vár szerencsés, hogy vannak neki a várgesztesiek, és a várgesztesiek szerencsések, hogy van nekik a vár”

/A képen a Várgesztesi vár udvara – Fotó: Németh Balázs/

A várgesztesiek számára már régóta várt percek érkeztek el a szeptember 7-ei Lovagi Piknik keretében, amikor a gyermekek bevonulása után Rising Károlyné polgármester a várrétről mindenkit a felújítás alatt álló vár udvarára invitált, miután a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szigorú feltételek mellett engedélyezte, hogy a még építési területen tájékozódhassanak az előzményekről és a jelenleg zajló munkálatokról.

A vár falomlásait, bezárását aggodalommal, a megnövekedett tehergépjármű forgalmat várakozással követték lakóink – hangzott el a regnáló polgármestertől, hozzátéve, hogy igazi bizakodást váltott ki a Várhegyen a két toronydaru, s hogy a magasabb Mészároshegyről letekintve láthatóvá vált a beázások megszüntetése érdekében készülő tetőszerkezet. A falu apraja-nagyja a Vértesben túrázókkal együtt sokszor bámulta a kordonnal körbezárt, felállványozott várat – fogalmazott. Érthető tehát, hogy fokozódott a várakozás, amikor híre ment, hogy az önkormányzat szervez egy rendhagyó speciális tájékoztatót a lezárt vár udvarában, ahol a helyreállítás jelenlegi állását nagy örömmel fogadta a népes hallgatóság. Egy érdeklődő meg is jegyezte: „Érzed, hogy milyen békés most minden a megújult falakkal?”

Az aggodalmakat tehát felváltotta a remény; a 700 éves várba újra élet költözik majd rendezvényekkel, kiállításokkal, szállóvendégekkel, Rising Károlyné pedig bejelentette, Egyesület alapítását tervezi Gesztesi Várbarátok elnevezéssel, s várja a csatlakozni kívánókat.

Az elmúlt években sok-sok kérdés, sok-sok türelmetlenség és aggodalom töltötte el a gesztesieket, hogy vajon mi lesz a várral? Egy nagyon alapos szakmai, mérnöki, tervezői és régészeti munka folyt itt a felújítás előtt annak érdekében, hogy az elmúlt 70 év nem mindenütt szakszerű hozzányúlásait a jövőnek megőrizve úgy tudjuk rekonstruálni, hogy az mindenki megelégedésére szolgáljon – indokolta a késlekedésnek tűnő éveket Czunyiné dr. Bertalan Judit. Az országgyűlési képviselő azt is elmondta: két fő szabály létezik. A történelmi emlékhelyeket úgy kell megőrizni, hogy azt a ma embere két módon tudja értékelni és hasznosítani: hogy megmaradjon a magyar történelem súlyának a lenyomata a mindennapjainkban, másrészt, hogy épüljön be szervesen az életünkbe, ne csak, mint turisztikai desztináció.

A felújítás folyamatáról elhangzott, hogy első körben az életveszélyes falomlások megszüntetése, az állagmegóvás folyamatának a megkezdése, és az ahhoz szükséges forrásbiztosítás volt a legfontosabb, majd sikerült egy kicsivel több, mint egymilliárd forintot hazai forrásból biztosítani a folytatásra. Ezek a munkálatok zajlanak most – a rendezvényen is jelenlévő – Garaguly Kinga, az Építési és Közlekedési Minisztérium Műemlékvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság Műemlékfejlesztési Főosztályának építész tervezője és munkatársai tervei alapján. Az országgyűlési képviselő szólt a későbbi üzemeltetésről is. Ahogy mondta, meg kell keresni azt a gondos gazdát, aki a felújítást és a vár történelmi értékét megbecsülve tudja a mindennapjaink és az odalátogatók számára megfelelő módon nyitva tartani. Egyben óvta attól a gesztesi önkormányzatot, ismerve a hasonló típusú műemlékek költségvetési szükségleteit, hogy magára vegye ennek a felelősségét és pénzügyi vonzatát, viszont jelezte: abban – ahogy eddig is – szövetséges, hogy olyan gondoskodó kezet, és olyan gondoskodó, az ő olvasatában állami céget keressenek, aki a gesztesieknek, térségbelieknek, mindenkinek jó megoldást jelent.

A várgesztesi vár szerencsés, hogy vannak neki a várgesztesiek, és a várgesztesiek szerencsések, hogy van nekik a vár – kezdte gondolatait Garaguly Kinga építész tervező, hozzátéve, hogy a várnak nagyon jó sora volt. Nemcsak a vár életét határozza meg a felé irányuló figyelem, szeretet, hanem ugyanúgy azoknak az életét is meghatározza, akik a tövében nőnek fel, ott élnek, identitásformáló erővel bír, hiszen a környezet, amiben felnőttünk – a tudatunkon kívül is – életünk részévé válik. Ebbe beletartozik az épített környezet, így a műemlékek, de az ízek, illatok, hangulatok is. Amíg nem változik, addig segít felidézni azokat az érzéseket, hangulatokat, melyeket egykor éreztünk. Amennyiben bárhogy megváltozik környezetünk, nehéz elfogadnunk, nehéz az értelmünknek felülkerekedni az érzelmeinken, a biztonságot, kötődést jelentő múlton – fogalmazott az érzelmi kapocsról, azt sem titkolva, hogy benne is erős kötelék alakult ki a Vár iránt.

Garaguly Kinga, aki annak idején a NÖF nonprofit Nkft, és Zacc építésziroda keretein belül Ráthné Tóth Ibolyával és Vizer Balázzsal közösen tervezték a helyreállítást, a beruházás folyamatáról elmondta: az elkészült első ütem fő célja az épület megmentése volt az enyészettől, mivel a falai az utóbbi évtizedben sorra omlottak le a nedvesedés és karbantartás hiánya okozta folyamatoktól, életveszélyes állapotot idézve ezzel elő. A munkálatok során megerősítették az alapozást, a felmenő falakat, összesen 3 kilométernyi acél menetes spirálhorgonnyal tűzték meg a vár külső köpenyfalát, rögzítve azt a szintén állékonyságát vesztett belső falmaghoz. A falmag szilárdságát és a külső köpenyfalakkal történő együttdolgozást a spirálankereken túl közel 100 köbméter injektálóhabarcs szolgálja. Megtörtént a nyílászárók környezetének statikai biztosítása, és ideiglenes lezárása, az eredeti falrészletek meghagyásával elkészült a faltető szigetelése, új könnyűszerkezetes tető készült. Az épület előtti elővédmű és tornyok helyreállítása még nem kezdődött meg, ideiglenes védelmüket az épületből eltávolított salakfeltöltés biztosítja. A reménybeli folytatás során legfontosabb feladat, hogy mihamarabb látogathatóvá váljon az épület.

Kell, hogy maradjanak olyan középkori várak az országban, amelyek a történelem zivataros évszázadaira emlékeztetnek mindig, mindenkit! – fogalmazta meg a helyreállítás koncepciójának egyik alaptézisét az előadó, aki a vár történetét, kutathatóságát ismertetve elmondta, hogy az 1930-as években elvégzett építgetés és az 1960-as évekbeli turistaszállás kialakítása tudományos szempontból visszavonhatatlan eredményekkel járt. Ugyanakkor a 30-as években nem készült kutatás, és a 60-as évekbeli régészeti dokumentáció is a korának megfelelő igénnyel készült, tehát sokkal kevéssé pontosan jegyezték fel a jelenségeket, így számos információ örökre elveszett. A műemléki falkutatás ekkor még nem volt része a műemléki helyreállítás protokolljának. Ezek miatt sincsen információ további nagyléptékű rekonstrukciós lépések megtételéhez. Alig tudtunk meg több információt a várról, mint a 60-as években tudtak, ezért hiába szerettük volna a „vár” hangulatot erősíteni, az épület belsőtornyos főtömegén ez most nem sikerült, így csak a biztosan volt második emelet belső terének rekonstrukciója készült el – a szint alapterülete fontos a későbbi rentábilis működtetés szempontjából-, ami egyúttal az épület lefedését is biztosítja. A kutatók véleménye szerint nincs információnk milyen volt a vár második emelete, ereszképzése, tetőzete, így csak rekonstrukciós ábrák, feltételezések születtek, hogy milyen lehetett, de ezek részleteikben mind különböznek egymástól – foglalta össze, hozzátéve, hogy mindennek ellenére a további munkálatokkor szeretnék visszaépíteni a középkori védelmi rendszer egyes elemeit például a külső várfal helyreállításával, az elővédművekben lévő torony felmagasításával, amely kilátótoronyként funkcionálhatna majd, ami összességében jobban segít visszaidézni az egykori hangulatot.

Garaguly Kinga úgy véli, hogy a várgesztesi svábok által épített házakba, vagy a majki kamalduli remeteség rendházának falaiba beépített, egykor a várhoz tartozó kövek és kőfaragványok megkeresésével és katalogizálásával később akár további építészeti részletek is meghatározhatóak és visszaépíthetőek lehetnek, ezért kutatásra invitálta, invitálja a gesztesieket: ha valaki a saját háza felújításának során valamilyen nagyobb, faragott, vagy szokatlan követ, kődarabot talál, azt fotózza le és küldje el a hivatal@vargesztes.hu e-mail címre, bízva abban – ahogy fogalmazott – hogy egyszer, valamikor összeáll a „puzzle”…

Fentiekről Salamon Gyöngyi tájékoztatott bennünket – a szerk.