Így festett a csókakői uradalom (benne Mór, Bodajk, Csurgó…) 1662-ben

/A kép illusztráció! – Forrás:commons.wikimedia/

Mór történetének egyes korszakaival több alkalommal foglalkoztunk.  Folytatjuk, hisz lakóhelyünk és a környék múltja változatos és gazdag:

„…Egy a móri gróf Lamberg Levéltárban található, 1662-ből, tehát a török hódoltság idejéből származó urbárium szerint a csókakői uradalom a következő községekből állt.

Szenterzsébet falu 11 és fél jobbágytelekkel, ma (1870) erdő.

Mór falu 31 jobbágytelekből állt, napjainkban mezőváros, 802 házzal és az 1870-es összeírás szerint 8294 lakossal.

Bodajki falu 23 jobbágy telekkel.

Csurgó falu 34 és fél jobbágytelekkel.

Zámoly falu 29 jobbágytelekkel.

Pátka falu 38 és fél jobbágytelekkel.

Igar falu

Keresztes falu

Bokod falu

10 jobbágytelekkel, ma Csurgóhoz tartozó puszta. 22 és fél jobbágytelekkel.

21 jobbágytelekkel.

Az alábbi falvak elnéptelenedtek: Vajai, Árki, Vám, Nána, Gerencsér, Szentgyörgyvár, Szentkereszt, Kereki, Ondód, Szentalbert, Dobos, Sárkány, Kis- és Nagyveleg, Tárnok, Tőrös, Tímár, Sőréd, Orond, Csákberény, Almás, Gánth, Apostag, Nyék Pátkánál, Kisfalud, Kerekszenttamás, Ikrény rétekkel és szántókkal…”

Forrás:library.hungaricana.hu/Seidel Ignác: A csókakő–móri uradalom történéseinek és eseményeinek időrendi elbeszélése