Mór környékének krónikájából – Bányanyitás Balinkán

/A kép illusztráció! – Fotó:Pixabay/

Talán ma is érdekesek lehetnek a Mórral és környékével kapcsolatos régi  híradások, érdekességek… – mint például ez:

„…Itt, a Bakonyt a Vértestől elválasztó Móri-árok határán, Székesfehérvártól 22 kilométerre működött 1951 és 2003 között, a megye egyik szénbányája: a Balinkai bánya. A bánya története 1948-ban kezdődött, amikor a szomszédos kisgyóni bánya éves jelentésében arról tájékoztatott, hogy a bánya szénvagyona előreláthatólag 1954- re „lefogy”.

Ekkor már ismert volt az a tény, hogy a kisgyóni szénterület Balinka irányába folytatódik, így kézenfekvőnek tűnt ezen a szénvagyonon egy új bánya megnyitása. 1949-ben az Országos Tervhivatal elnöke rendeletet adott ki, hogy a magyar szénbányászatnak az egyik üzemét a korszerű gépesítés minden, a hazai bányászatban alkalmazható jövesztő, szállító és egyéb mechanizmusaival kell felszerelni.

Ezt követően a Nehézipari Minisztérium a közép-dunántúli eocén szénterületen nyitandó teljesen új bányaüzem mechanizálását határozta el azzal, hogy az új üzem egyben mintabánya is legyen. Mintabányaként feladatul szabták, hogy minden a bányákban alkalmazható újítást kísérletezzenek és próbáljanak ki, majd segítsék az ország más bányáiban az új módszerek elterjedését. 1949. november 2-án a tervhivatal szénbányászati előadója a helyszínen (Balinka és Bakonycsenye határában) ismertette a kiszállt szakbizottság előtt az új üzemmel kapcsolatos koncepciót. A célok nagyratörőek voltak: „A teljes gépesítés megvalósításával az üzemnek rövid idő alatt mintaszerűen kell kifejlődni, hogy az 1951. év első felében a napi széntermelése a 2000 tonnát elérje, s a további időszakban ezt a termelést állandóan biztosítani tudja”.

Az előkészítés és az építkezés nem haladt zökkenőmentesen. A korszakra oly jellemző módon irreális, teljesíthetetlen határidőket tűztek ki. A tervek elkészítésére csupán egy hónapot adtak, ezt követően kellett a költségvetést összeállítani és azt jóváhagyásra Vas Zoltánnak bemutatni. A Balinkai Mintabánya tervei 1949. december 21-éré készültek el. Az első elképzelések szerint a bánya 1950 júliusában már megkezdte volna a termelést. Az akkori állapotok érzékeltetésére álljon itt az MDP Fejér Megyei Pártbizottsága által a MDP KV Párt és Tömegszervezeti Osztályának 1950. november 17-én kelt merész hangú leveléből egy részlet.

„A Balinkai Mintabánya építkezése hosszú hónapok óta folyik. A bánya építésénél igen komoly hibák vannak, amit mutat az is, hogy a múlt havi tervüket kb. 55%-ban teljesítették. A műszaki vezetés teljesen rossz. A terv szerint a bányának ez év júliusában kellett volna elkészülni, és ezt a határidőt most eltolták a jövő esztendő szeptemberéig. Véleményünk szerint ezzel a műszaki vezetéssel még erre a dátumra se tudják elkészíteni. Az eddigi munkálatok hihetetlen összegbe kerültek, és nincs meg az eredmény. Megállapításunk a bánya építésével kapcsolatban, hogy vagy szabotálnak a központtól lefelé a bányáig, vagy a Bánya Mélyépítő NV olyan feladatokat vállal, amit nem tudnak teljesíteni. A bányaépítés mostani vezetője egy volt nyilas, aki pótképviselő jelölt volt. Az ő véleménye szerint ebből a bányából soha nem lesz bánya, ő ezt a feladatot nem tudja megoldani, és már be is adta a lemondását. Tapasztalatunk szerint a központjuk igen kevés támogatást ad. Mi arra kérjük az elvtársakat, hogy ezt a kérdést fent, a Bánya Mélyépítő NV központjában és a minisztériumban nézzék meg, mert szinte botrányos, ami ott folyik. A rossz műszaki vezetés mellett a tervet nem tudják teljesíteni, így a munkások keveset keresnek, rosszak az életkörülmények, és nem akarnak ott maradni dolgozni.”

Ezen körülmények ismeretében nem csoda tehát, hogy eredeti elképzelések, amelyek az új bányát 1950 végére már, mint termelő üzemet szerették volna látni, nem valósultak meg. Tegyük hozzá, hogy nem is volt rá reális esély. Az idő rövidsége, a nem megfelelően előkészített és feltárt terület, nem kedvezett a gyors eredményeknek. A bánya végül csak 1951. december 22-én kezdte meg a tényleges termelést…”

INNEN FOLYTATJUK!

Forrás:Library.hungaricana.hu/ Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában – A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)  / Czetz Balázs: Egy utópia története

Kiemelések tőlem – A szerk.