(fotó:kisvasut.hu)
A környék szénbányászatának kezdetén kezdték építeni, a bányászkodás fejlődésével, a Pusztavámi Kőszénbánya Rt. indulásával pedig a vasút is fejlődésnek indult, egészen Sikárosig épült ki. Hogy alakult a sorsa később ?
Hát így…
Özvegy Trauttenberg Frigyesné árkipusztai birtokának területén a 30-as években a Zacskó és Társa Móri Kőszénbánya Rt. folytat bányászatot.
A szén elszállítására egy 3 km hosszú lóvontatású bányavasút szolgál, mely a móri vasútállomás mellett működő szénosztályozót köti össze Árkipusztával.
A 760 mm-es nyomtávolsággal és 7 kg/fm-es sínekkel épült vasút keresztülvezet Móron, majd a települést elhagyva a törvényhatósági út mellett haladva éri el Árkipusztát.
A Szent Mór táró és az Árki táró szenét két siklópálya szállítja a kisvasútra.
A vasút üzemengedélyét Özvegy Trauttenberg Frigyesné részére 1931-ben állítja ki a hatóság (54072/1931/VI.K.M.).
A vasútvonal megépítésének időpontja nem ismert. A területen már korábbi időszakokban is folyt bányászat, de a kitermelt szén elszállításának módjáról nincs adat.
1943-ban a részvénytársaság beolvad a Pusztavámi Kőszénbánya Rt-be. A cég a sikárosi lejtaknáig tervezett bányavasútjára 164248/1943/VI/K.M. számon kap építési engedélyt.
1944-ben a gőzvontatás bevezetése okán Mór és Árkipuszta között a felépítmény 9,3 kg/fm-es sínekkel épül át. Árkipusztán a fővonalat 250 méterrel meghosszabbítva a 32+50-es szelvényben három vágányos állomás létesül.
Az állomáshoz csatlakozva épül ki a sikárosi lejtaknához vezető 1300 méter hosszú, 500 mm-es nyomtávolságú bányavasút. Az üzemengedély száma: 48127/1944/VIII.
Az 500 mm-es vonalat a Magyar Állami Szénbányák 1947 végén 760 mm-es nyomtávolságúra építi át.
A vonal végpontjától az építés alatt álló B és C aknák anyagszállítására 505 méter hosszú végtelen köteles siklópálya létesül (31520/1948/I.2.).
Az elsõ 3 éves terv keretében normál nyomközű vasút épül Mór és a sikárosi Zgyerka János akna között, így a keskeny nyomközű bányavasút feleslegessé válik.
1948. december 23-án a kisvasútra a Vértesbakonyi Szénbányák Nemzeti Vállalat felbontási kérelmet nyújt be.
A vállalat leltárában ekkor három mozdony szerepel:
Deutz benzinmotoros mozdony, háromtengelyes, rudazatos hajtással, gyári száma 29/605
MÁVAG gőzmozdony, háromcsatlós, gyári száma: 4871
Borsig gőzmozdony, négycsatlós, gyári száma: 8812
A felbontási határozat ellen a Móri Földműves Szövetkezet panasszal él, álláspontja szerint a volt Trauttenberg birtok felosztása során a vasútvonal tulajdonjoga õket illeti meg, ezért a felbontásra kerülő sínanyagra igényt tart.
A szénbánya vállalat közli, hogy a sínanyagra az épülő bányákban mindenképpen szüksége van.
A hatóság a kialakult helyzetre való tekintettel 1949. január 12-én helyszíni szemlét tart (306/961/1949.K.M.3/B). A Közlekedésügyi Minisztérium 1949. március 29-én a kisvasút tulajdonjogát a szénbánya vállalatra ruházza át (301048/1949.8/A).
A normál nyomközű vasút évtizedeken keresztül kiszolgálja a pusztavámi bányaüzemeket és a környék ipari létesítményeit.
A bányászat leépítésével párhuzamosan az ipartelepek is hanyatlásnak indulnak, a vasútvonalon 2002-ben már csak a sikárosi erdészet által feladott fát fuvarozzák.
Ebben az évben a vonalon talajsüllyedés miatt vágánykivetődés keletkezik, melyet első alkalommal a pályafenntartás még kijavít, de a következő kivetődés már a forgalom leállításával jár.
Az elhagyott vasútvonalat Mór település határán kívül a természet lassan visszafoglalja.
Pusztavám akáccal benőtt állomásán a felvételi épület és a sikárosi kihúzó vágány 2013-ban elbontásra kerül.
Források:
MÁV Központi Irattár
Magyar Nemzeti Levéltár
Bányászati és Kohászati Lapok (www.bkl.uni-mikolc.hu)
(2013.12.16. Moór Attila) Legutóbbi módosítás: 2013.12.23. 09:20
(forrás:kisvasut.hu)
(Az egykori Pusztavámi Vasútállomás helye – fotó: Nagy Pál)
Szomorú látvány…nem nagyon van mit hozzátenni.
Írj Te először kommentet "Ilyen is volt: a Móri bányavasút – dicső múlt, szomorú vég…"