A szénbányászat kezdete: Mór, Kisgyón, Bakonycsernye…

/A kép illusztráció!/

Móron és környékén az I. világháborút követő években terelődött a figyelem a szénbányászat felé. Erről az időszakról szól cikksorozatunk. Itt az első rész:

„Az első világháború után az ország szénvagyonának jelentős részét elvesztette. Ez volt az oka annak, hogy a figyelem az eddig megkutatott, de még nem hasznosított területekre terelődött. Ezután több helyen megindult a terület kutatása.

Magyarországon a só és az arany kivételével ekkor teljes bányaszabadság volt.

A Magyar Udvari Kancellária 1788-ban úgy rendelkezett, hogy a kőszén a föld tartozéka. A Magyarországra hatályba léptetett 1854. évi osztrák bányatörvény a teljes bányaszabadság elvén állt. A födtulajdonos volt jogosult a bányajogosítvány megszerzésére. Az ősiségből eredő jog miatt a földtulajdonos beleegyezése nélkül kutatási jog, vagy bányatelek nem volt adományozható. A bányajogosítványok birtokában a szén kitermelésére alakult részvénytársaságok a tulajdonosoknak pénzben vagy természetben terrágiumot (szén illetéket) fizettek.

A Móri Képviselőtestület 1920. december 15-én foglalkozott először haszonbér-szerződések megkötésével. A Budapesti Bányakapitányság 1921. november 22-én az Antoni-hegy környékén, a báró Trauttenbergféle birtokon Ernő védnév alatt 4 kettős bánya mértékének megfelelő bányatelket adományozott, melynek haszonélvezője a szénjogi szerződések szerint a Móri Kőszénbánya RT volt. 1921-ben Rudolf védnév alatt, 1924-ben Imre védnév alatt adományoztak újabb bányatelkeket.

A kisgyóni szénterületen először 1920. február 8., november 30., majd 1921—1923. években történt adományozási eljárás.

A bakonycsernyei szénterület jogosítványát Janotta Ferenc bányaigazgató szerezte meg, aki megalapította a Bakonyvidéki Kőszénbánya RT-ot. Vállalata azonban 1923-ban tönkrement. A részvényeket a báró Wolfner család vásárolta meg.

A naggyóni szénterület kiaknázására a Fejér megyei Kőszénbánya RT alakult. Itt a terület szénkutatási jogát Balázs Jenő bányamérnök szerezte meg, aki a hasznosítási jogokat a Fejér megyei Kőszénbánya RT-nak adta át.

A részvénytársaság igazgatósági tagjai: Hefty Richárd, Gálocsy Árpád, Dr. K. Hutzig Elemér, Balázs Jenő, dr. Schleicher Imre, cégvezető: Béldy Alajos. A társaságnak Fejér megyében 33 ezer kat. holdon volt kutatási joga, e területhez tartozott Csákvár, Zámoly, Csákberény, Sőréd, Bodajk, Mór déli része és Balinka község határa. A részvénytársaság kezdettől fogva anyagi gondokkal küzködött. 1924-ben már 144 millió korona adóssága volt, kötelezettségeinek nem tudott eleget tenni. 1928ban feloszlott. A birtokosok ekkor a Wolfner családdal kötöttek új haszonbérleti szerződéseket…”

Forrás: library.hungaricana.hu/Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)TANULMÁNYOKJera Ferenc: A Fejér megyei szénbányászat története 1920 – 1973.

Folytatjuk!