Kiránduljunk az ország egyik legszebb útvonalán… Bakonyvasút

(Gubányi Károly viadukt a Cuha völgyében – forrás:wikipedia, fotó:Porbóllett)

Ez – az utóbbi évtizedben – hányatott sorsú, hazánk egyik legszebb környékén húzódó, sok szempontból egyedülálló vasútvonala megérdemli, hogy egy kis figyelmet szenteljünk neki, jobban megismerjük, és ha időnk engedi, használjuk is – mert olyan élményben lehet részünk, amit nem felejtünk el…

A Győr–Veszprém-vasútvonal a MÁV 11-es számú, egyvágányú, nem villamosított vasútvonala. Az Észak-Dunántúlon található, a Bakonyt keresztben szeli át. Fő erőssége, hogy az elzárt bakonyi településeket bekapcsolja az ország vérkeringésébe.

Az eredeti célon túl több évtizedre megoldotta a Bakonyban bányászott bauxit,szén és mangánérc elszállításának gondját a feldolgozó helyekre.

Ugyanakkor a közelmúltban a cuha-völgyi szakasza az ország egyik turisztikai célpontja lett.

Magyarország egyik különleges vasútvonala: műszakilag egyedülálló az országban a Porva–Csesznek és Vinye közti szakasz, ahol három alagúton és két völgyhídon át halad keresztül a Cuha-völgyben.

Az egyik viadukt felett található az 1896-os vasútépítési emlékmű, valamint ezen a vonalon található az egyetlen omlásvédővel ellátott alagút.

A vasút építésének időpontját jelölő obeliszk – forrás.wikipedia, fotó:Süveg József

A Porvai alagút a Gubányi Károly viadukt felől nézve – Forrás:wikipedia, fotó:Porbóllett

A vasút helyiérdekű vasúti besorolást kapott s az üzemeltetése mellékvonali. A vonatok átlagsebessége 40 km/óra.

2005-ben a Cuha-völgyben a támfalak lábazatát az alámosások ellen hosszú betonküszöbökkel, kőfalakkal megerősítették.

Az eredeti támfalakat olasz hadifoglyok építették az első világháború alatt.

A vonal újabban Bakonyvasút néven is ismert.

Bzmot személyvonat várakozik Zircen, 1994-ben – forrás:wikipedia, fotó:Phil Richards

Bzmot motorvonat Győr-Gyárváros megállóhelyen 2008-ban – Forrás:wikipedia, fotó: Andras Sz

Építésének okai

A 19. század végén Győrt érintően még egy vasútvonal kiépítése volt hátra a meglévőkön kívül, hogy Győr gócponti szerepe teljes legyen. Ez a Győr-Veszprém–Dombóvár vasútvonal terve volt.

Zircen már egy évtizeddel előbb felvetődött a vasúti összeköttetés lehetősége.

Forgalmát a Bakony fakitermelése és szállítása, valamint a makkon felhizlalt sertéseknek a győri piacra beszállítására alapozták.

A helyi sertéskereskedelem ismét fellendült, a század végére a győri sertéskereskedők rátértek az iparszerű termelésre. Egymás után épültek fel a korszerű sertésszállások, melyeken egyenként évi 20-30 000 sertést hizlaltak fel.

Az addig Szlavóniából, Szerbiából lábon felhajtott sertések helyébe az alföldi, bakonyi fajták léptek.

Az említett vasút megépítésének gondolata abban gyökerezett, hogy a fában, szénben, sertésben gazdag Bakony bekapcsolása a győri kereskedelembe, s Győr világforgalmi jelentőségének megőrzése és a legrövidebb fiumei vasúti összeköttetés megteremtése megvalósuljon.

Győr városa 40 000 Ft-tal járult hozzá az építési költségekhez, s 1895 – 1896-ban megindult a vasúti forgalom.

Az Alsó-Porvai alagút boltozatos omlásvédője a vasútvonal felett. – forrás:wikipedia, fotó:Porbóllett

Személyszállítás:

A vasútvonalon a személyszállítás különösen nagy volumenben nem szerepelt. Az 1950–60-as években az országjárás fellendülésével, a diák-, és turistacsoportok megjelenésével, a bakonyi természetjárók fontos célterülete lett.

Érdekességek

A vonal a figyelem középpontjába került, amikor 2006-ban a kormány megszorító intézkedései miatt napirendre került a forgalom szüneteltetése rajta Veszprém-Veszprémvarsány között. Bezárása végül társadalmi nyomás miatt elmaradt.

A vasútvonal Magyarország ritka hegyi vasútvonalai közé tartozik: műszakilag is egyedülálló az országban a Porva–Csesznek és Vinye közti impozáns szakasz, ahol három alagúton és két völgyhídon át halad át a Cuha-völgyben.

Az egyik viadukt felett található az 1896-os vasútépítési emlékmű, valamint ezen a vonalon található az egyetlen omlásvédővel ellátott alagút.

A Veszprém–Veszprémvarsány vonalrész mellékvonalakra jellemző állapotban van, a vonatok átlagsebessége 42 km/óra.

2005-ben a Cuha-völgyben a támfalak lábazatát az alámosások ellen hosszú betonküszöbökkel, kőfalakkal megerősítették. Az eredeti támfalakat az első világháborúban olasz hadifoglyok építették – kötőanyag nélkül.

A vasútvonal turisztikai jelentőségét Győr–Pannonhalma (Pannonhalmi Bencés Főapátság) – Zirc (apátság, Reguly Antal Könyvtár, arborétum) – Veszprém nevezetességekben gazdag városainak összekötésén túl a Bakonyon átvezető cuha-völgyi szakaszának köszönheti.

A közutaktól távol futó erdei, patakszurdok-völgyi vonalrész Vinye (turistaház, Pokol csárda, Cuha-völgyi Tanösvény, turistautak) és Porva–Csesznek (turistaház, kulcsosházak, turistautak a cseszneki várhoz, Gézaházára, az Ördög-árokba, Porvára, a Kőris-hegyre, sétaút a Cuha-völgyben) erdei állomása (Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet) a turisták, kerékpárosok kiindulópontja.

Számos óvoda, iskola kirándulásait, környezetvédő gyerektáborait a Bakonyba, a Cuha-völgybe szervezi, mely a környezetbarát vasúttal a környezeti nevelés, a szakmai terepmunka célja.

A vonalnak azonban nem csak turisztikai jelentősége van, hivatásforgalmat bonyolít Győr és a környező falvak között.

Vasúti alagút a Cuha-patak mellett  – forrás:wikipedia, fotó:Porbóllett

A vasútvonal jelenlegi helyzete

Vasútvonal bezárási tervek

A MÁV Rt. 2006 júliusában napvilágot látott vonalbezárási tervei között a Bakonyt átszelő, turisztikailag különösen fontos Győr–Pannonhalma–Bakonyszentlászló–Porva-Csesznek–Zirc–Veszprém vasút is szerepelt.

A terv megvalósítása ellen a térségben élők összefogtak.

Érveik szerint „a Győr–Veszprém vasútvonal nem pusztán egy közlekedési eszköz, jóval több annál: nemzeti érték, mely közúton nem pótolható hegyipályaként kultúrtörténeti emlékeket, világörökségi helyszínt és természeti értékeket kapcsol össze”.

A Győr-Moson-Sopron megyei közgyűlési nyilatkozat

A megyei képviselő-testület 2007. augusztus 3-i ülésén közgyűlési nyilatkozatként szerepelt a Győr–Veszprém vasútvonal végleges fennmaradását támogató közgyűlési nyilatkozata, amelyet a testület 28 igen, 6 nem és 3 tartózkodás mellett elfogadott.

Egyben felkérte alelnökét, Kara Ákost, hogy a közgyűlési nyilatkozatot küldje meg a gazdasági és közlekedési miniszternek.

fotó:vinye.hu

A nyilatkozatban szerepel: Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyűlése – a vasútvonallal érintett településekkel folytatott konzultáció alapján – kéri a Győr–Veszprém szakaszon a vasútvonal végleges fennmaradását, különös tekintettel a személyszállítási közszolgáltatás fenntartását a Veszprémvarsány–Veszprém közötti szakaszán.

Egyetért az érintett települések azon kezdeményezésével, sőt kifejezetten szükségesnek tartja, hogy a 11-es vasútvonal Bakonyszentlászló–Veszprém közötti szakasza (különös tekintettel a Cuha-völgyi szakaszra, valamint az eplényi alagútra és a Veszprém és Eplény közötti völgyhidakra) vasúti műemléki védelem alá kerüljön, tekintettel annak – a Magyarországon egyedülálló – turisztikai, ipartörténeti, környezetvédelmi értékeire.

A Cuha-völgy ébredése

A vasútvonalat védő civilszervezet azt akarja elérni, hogy korszerű járművek közlekedjenek a Bakonyban. 2009. április 25-én rendezték a 3. Cuha-völgyi vasút ünnepét.

Ebből az alkalomból különvonatok indultak Győrből és Székesfehérvárról. Ezen a napon négyszer Siemens Desiro motorvonat közlekedett.

A Cuha-völgyi Bakonyvasút Szövetség azt szeretné elérni, hogy 2010 januárjától ez mindennapos legyen. A „próbanapon” több százan utaztak e vonatokkal.

Személyszállítás részleges szüneteltetése

A vasútvonalon Zirc és Veszprém között a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól részlegesen szünetelt.

Ezen a szakaszon a személyvonatok csak hétvégéken közlekedtek.

A személyforgalom 2010. július 4-tõl indult újra.

Filmforgatás a vasútvonalon

A vasútvonal néhány alkalommal filmforgatási helyszínül szolgált.

Itt forgatták 1968-ban a Bors című tévésorozatot, 1975-ben Bacsó Péter Ereszd el a szakállamat! című filmjét, 1976-ban a Kántor, 1987-ben pedig a Nyolc évszak című tévésorozatoknak szolgált forgatási helyszínül.

(forrás:wikipedia)

Bakonyszentlászló vasútállomása – forrás:wikipedia, fotó:Porbóllett