Így indult – Iparostanonc iskola Móron

/A képen: Kellner Ferencnek, az iparostanonc iskola igazgatóhelyettesnek nyugtája Akkermann Ferenc részére/

Mór történetének egyes korszakaival, az „őslakos” móriak, illetve a Mórra évszázadokkal ezelőtt betelepített német lakosság életével, szokásaival, mindennapjaival több alkalommal foglalkoztunk.

Mindezek azonban szinte kimeríthetetlen témát szolgáltatnak…

„Az 1884-ben megjelent törvény tanoncképző iskola felállítására kötelezte azokat a községeket ahol legalább ötven tanonc van. A céhrendszerben a szakmai utánképzést a mesterek biztosították.

A magyar kormány 1871-ben feloszlatta a céheket, feladatkörüket – és az üres céhládákat – a többféle Ipartársulat vette át. Szegénységük miatt azonban ezek nem tudták egyik fontos feladatukat, a tanoncnevelést biztosítani.

A község elöljárósága 1885-ben a segítségükre sietett.

Felajánlották az Ady Endre utcában a községi iskola számára bérelt iskolatermeket. Itt a szakoktatás heti két alkalommal 14-19 óráig, vasárnap pedig a szakrajz oktatás 3 óra időtartamban történt.

A Wekerle utcai községi iskola elkészülte után a tanoncképzés is ide költözött. Az első osztályba induláskor 77 tanuló iratkozott be, az előkészítőbe pedig 44. De mivel 70%-uk német anyanyelvű volt, ketten közülük egyáltalán nem tudtak magyarul, ezért a magyar oktatási nyelv mellé kisegítõ nyelvként a németet is használták az oktatók.

A hiányos iskolai előképzettség miatt szükségesnek mutatkozott az említett előkészítő osztály bevezetése is. Ugyanis pl. az 1898-ban beiratkozott 21 tanonc közül hat csak két elemit, tíz tanonc csak hármat, négy csak a negyediket végezte el, és csak egy a kötelező 6. osztályt.”

(Részlet Schwartz Alajos: A Móri németség története és élete c. könyvéből – a szerző engedélyével – a képek is e könyvből valók)