/A kép illusztráció – forrás:wikipedia/
Mór történetének egyes korszakaival, az “őslakos” móriak, illetve a Mórra évszázadokkal ezelőtt betelepített német lakosság életével, szokásaival, mindennapjaival több alkalommal foglalkoztunk. Mindezek azonban szinte kimeríthetetlen témát szolgáltatnak:
A Vértesben, az ún. Lipakút („A Lipa” a szláv nyelvekben, így a móri szlovákok nyelvében is hársat jelent) mellett működött egy évi 5000 mázsás kapacitással rendelkező mészégető 1885 óta, a móri Wiesner István tulajdonában.
A Kohn Zsigmond által bérelt téglagyár évi 3-400.000 darab nagyméretű téglát állított elő. Az öreg házak bontásából elő kerülő „KZ” benyomatot viselő téglák innen kerültek ki.
1901-ben Brettschneider Henrik a mai József Attila utca és a Homoki temető közötti területet vette bérbe a Lamberg-uradalomtól. Az itteni homokhegyekből – a homok és mészpor fele-fele arányban összepréselt és gőzölt keverékéből gyártott fehérszínű fagyálló „mészhomok” téglákat az akkor épült házak homlokzatán, kerítésén sokfelé láthatjuk. A homokkészletek gyors fogyása miatt a községi elöljáróság a gyárat az 1920-as évek végére bezáratta.
Egy másik, az ún. Pisch féle téglagyár a két világháború között a mai 81-es út mellett, a Látóheggyel szemben működött. Itt kisméretű agyagból formázott téglákat égettek.
Még egy téglagyárról kell megemlékeznünk, mely az első világháború előtt zárta be kapuit. A Zrínyi utca végén még ma is látható egy-két be nem temetett gödör. Az itt kitermelt agyagból a közeli – a mai Agyag és Vénhegyi utca közötti réten – (német neve is: Ziegel-Wiese = Téglarét) álló kemencékben régen igen sok téglát égettek. Édesanyám (szül. 1897.) elmondása szerint kislány korában még bújócskát játszott barátnőivel a kemencék romjai között. Az egykori gyárra ma már csak a Tégla utca, a Tégláskert, az Agyaggödör tér és régi térképünkön a „Ried Ziegel” = Tégla-dűlő elnevezések utalnak.
(Részlet Schwartz Alajos: A Móri németség története és élete c. könyvéből – a szerző engedélyével)
Írj Te először kommentet "Téglagyárak is voltak annak idején Móron"