(Fotó:Facebook)
A Vértesben, a Móri-árokban és a Bakonyban sok szépség, érték, műemlék, látnivaló, legenda vesz körül bennünket. Nézzünk magunkba: miközben járunk – kelünk a világban, ismerjük – e ezeket ? Mennyit tudunk szűkebb hazánkról ?
(a Grünfeld-kastély – fotó:nagyveleg.hu)
Fekvése
Nagyveleg a Vértes és a Bakony között, a Mórtól 10 km-re nyugatra található.
Története
A település valószínűleg a honfoglalás idején jött létre; a területet Árpád fejedelem saját törzse számára foglalta el, majd az Anonymus által is említett Velek nevű vitéze a szolgálataiért kapott földön létrehozta a róla elnevezett települést. Ez azonban csak feltételezés.
A falu első írásos említése 1230-ból való: ekkor a Csák család birtoka volt.
A későbbi évszázadokból származó okiratok gyakran utalnak rá Velek, Vellek, Velgh, Welg, Welleg, Naghweleg, de legtöbbször Veleg, Velegh néven.
Az idők során mindvégig Fejér vármegyéhez tartozott, általában mint a csókakői vár tartozéka.
A török háborúk során elnéptelenedett, az 1662. évi összeírás szerint Kis és Nagy Velegh lakatlan volt.
1691-ben I. Lipót a kincstárra szállt csókakői uradalmat minden hozzátartozóival együtt báró Hochburg János fő hadiszállítónak adományozta.
1746-ban evangélikus vallású felvidéki magyarokat és szlovákokat telepítettek ide; ekkor a falu 87 családból állt, 2/3 részben magyar, 1/3 részt szlovák nyelvezetűek.
1859-ben még 584 magyar és 30 szlovák, 1874-től már csak magyar lakosai voltak.
1848-49-es forradalom és szabadságharcban Nagyveleg aktív szerepet játszott.
A Megyei Bizottmány tagja lett Rajcsányi János evangélikus lelkész és Farkas Ádám bíró is.
67 nemzetőrt adott Veleg, a hősi halottak emléktáblája a templomban látható. (forrás:wikipedia)
Látnivalók
Római katolikus templom
Evangélikus templom
Tájház
Nagyvelegi kastély
A falu lakossága mindkét világháborút megszenvedte, a község is komoly harcok színtere volt.
A hősi halottak emlékét márványtábla őrzi a templomban és a temetőben.
Nagyveleg igazi fejlődése az I. Világháború után indult meg.
A Grünfeld család cselédlakásokat építtetett, és mivel azok katolikus vallásúak voltak, felépíttette a vallásuknak megfelelo templomot
Grünfeld Pál az uradalom mellett saját termékeinek feldolgozása érdekében szeszgyárat létesített, ami jól működött, többeknek munkát adva.
A II. Világháború idején szétrombolták a muködő üzemet, felszerelését széthordták.
A ma is álló kastély berendezése szintén a háborús idők martalékává lett.
1948 a fordulat éve, az egyéni gazdálkodást a megalakuló kis tsz-ek váltották fel. Községünkben megalakult a “Szabadság” Tsz
Az 50-es években sorban létesültek a környéken a bányák, pl. Balinkán, Pusztavámon, az ipari üzemek Móron. Megkezdődött a lakosság munkába állása.
1982-ben kezdődött a konténeres hulladékszállítás.
1989-ben elkészült a község vezetékes ivóvízhálózata.
1990-ben elkészült a központi antenna rendszer.
1990 tavaszától önálló orvosi körzet lett Nagyveleg.
1993-tól fiókgyógyszertár működik.
1994-ben elkészült az új Faluház. Kiépült a telefon hálózat.
1995-ben átadásra került a földgázvezeték.
1999-ben felavatták az új parókiát.
2000-ben tájházat avattunk.
2008-ban központi park létrehozása.
2009-ben tornaszoba átadása az óvodánál.
2010-ben játszóudvar kialakítása az iskola udvarán
2011-ben elkészült a szennyvízhálózat. (forrás:nagyveleg.hu)
Írj Te először kommentet "Ismered Mór környékét? A szabadságharcban is aktív szerepet játszott Nagyveleg"