Móron edz, érettségizik és Amerikába megy Takács Boglárka

/Fotó:Takács Boglárka saját archívumából/

A koronavírus-világjárvány az élet minden területét befolyásolja – így az élsportolók felkészülését, versenyidőszakát, sokuk tanulmányait is. A sikeres, tehetséges móri válogatott rövidtávfutóval, Takács Boglárkával beszélgettem ezekről:

-Hogy értékeli a fedett pályás szezont, az elért idő és versenyeredményeit?

Az idei fedett pályás szezon nem teljes mértékben alakult a terveim szerint. A téli szünet utáni kéthetes edzőtáboromból hazaérkezve hirtelen rám szakadt az iskolai feladatok pótlásának terhe, a magas elvárások teljesítésének igénye (főleg így érettségi előtt), valamint a további folyamatos kemény edzésmunka végzése. Ezek együttes hatásaként kimerültem és egy derék-hát fájásom alakult ki, ami miatt ki kellett hagynom az edzésből 10 napot.

Ez sajnos nagyon nem jött jókor, a tervezett gyorsító edzésmunkát így nem tudtuk elvégezni. Természetesen egy sérülés semmikor nem jön jókor, de most a versenyidőszakot megelőző időszakban ez különösen aggasztott. Alapvetően nem a fedett pályás versenyekre  készültünk, elsősorban a nyári szezonon van a hangsúly, a fedett pályás versenyek inkább csak a nyárra felkészítő köztes megmérettetések egy kis versenyhelyzet a kemény alapozás időszakok között.

Szerencsére a hátam mondhatni rendbe jött a „fontos” versenyekre, így az országos bajnokságokon tudtunk indulni.  Ezekkel összességében – úgy gondolom – elégedett lehetek. Időeredményileg nem tudtam megdönteni a tavaly beállított országos csúcsaimat, de helyezésben sikerült megvédenem a bajnoki címeimet a korosztályomban, és a felnőttek között pedig nagyon izgalmas, szoros versenyekben a második helyet szereztem meg a távjaimon.

–Milyen egy élsportoló élete ebben a vírusos időszakban? Hol, hogyan és milyen rendszerességgel  tud edzeni?

Ez az újonnan kialakult helyzet mindannyiunk életét jelentősen megváltoztatta, megnehezítette. Különösen igaz ez az élsportolókra, hiszen a sport – mint tudjuk – nem ismer pihenőket, leállást. A szervezetünk állandó edzést igényel és rettentően fontos a szinten tartás a későbbi fejlődésünk elérése érdekében. A jelen helyzet ezt különösen megnehezíti. Nagyon furcsa és különösen nehéz az, hogy az edzőmmel nem tudok találkozni, így egyedül kell megoldanom az edzéseket.

Természetesen minden nap írja az új edzésterveket és próbájuk folyamatosan tartani a kapcsolatot, hogy mit hogyan sikerült megcsinálnom, de sajnos ez a fajta kommunikáció cseppet sem hasonlít arra, mint amikor normális körülmények között tudta figyelni, javítani és segíteni a közös munkát. Igyekszem minden feladatot a lehető legjobban, leghatékonyabban elvégezni az adott körülményekhez mérten.

Az is furcsa, hogy nem csak, hogy edzőm és csapatom sincs jelenleg, de olyan hely sem, ahol állandóan tudnék edzeni, így mindennap kihívást jelent az, hogy új helyet kell keresnem az aznapi edzésmunka elvégzéshez. Ami általában az utcákat jelenti(sajnos néha betont),  zöldterületeket,  emelkedőket és lépcsőket. Nem tudok 100 %-osan a futómunkákra koncentrálni, mivel folyamatosan figyelem azt, hogy a nem megszokott terepen a talaj mindvégig egyenletes legyen és hogy semmiképpen se menjen ki a bokám. Sajnos nem csak hely hiányában, de eszközök hiányában is szenvedek.

Így sokfajta munkát egyáltalán nem tudok megcsinálni. Ilyen pl: a gát technikás feladatok, a rajt gyakorlatok, a nagy súllyal történő feladatok és sok más egyéb, amik speciális szereket igényelnek. Szerencsére az egyesületem minden helyzetben támogat, így most is próbáltunk minél több olyan sporteszközt hazahozni, amiket az itthoni edzésekhez egyedül is tudok használni.

A válogatott sportolóknak sok helyen biztosítják a lehetőséget, hogy egyedül vagy edzőjükkel tudják használni az atlétika pályákat. Számomra ez helyi szinten sajnos nem megvalósítható. Rendkívül nehéz helyzetben vagyunk mi sportolók, hiszen az eddig megszokott edzésmunka magas szintű elvégzését nem tudjuk a jelen körülmények között biztosítani, csak bízunk benne, hogy legalább az eddigi szintet tartani tudjuk, és csak reménykedhetünk, hogy az eddig elvégzett edzésmennyiség nem vész kárba, és minél hamarabb vége lesz ennek a krízis helyzetnek, hogy visszatérhessünk a régi kerékvágásba.

–Borult az idei szabadtéri versenyprogram az atlétikánál is. Melyek azok a legfontosabb versenyek, melyekre leginkább készült és már biztosan elmaradnak?

Ami már biztosan halasztásra került, az a tokiói olimpia, amit a jövő nyárra toltak el. Számomra ez pozitívumként is felfogható, hiszen kaptam még egy évet felkészülni rá. A korosztályos világbajnokságomról, amire az idén készültünk, még nem született végleges döntés. Egyelőre annyit tudni róla, hogy az eredeti időpontjában (július elején) biztosan nem kerül megrendezésre. Az viszont még kérdéses, hogy a versenyt teljesen törlik majd, vagy esetlegesen őszre halasztják. Bízom benne, hogy a második variációra kerül majd sor, hiszen a verseny teljes törlése vagy következő évre halasztása számomra az elmaradását jelentené, mert jövőre már idősebb korosztályba fogok tartozni.

A nyár végére tervezett felnőtt Európa Bajnokságról eddig még nem született döntés, jelenleg úgy tűnik, hogy megtartják. A hazai versenynaptárt is teljesen át kellett szerveznie a szövetségnek, úgyhogy rendkívül furcsa lesz a szokatlan időpontokban történő versenyzés, de már izgatottan várom, hogy végre elkezdhessük a szezont.

-Idén érettségizik. Hogy halad a felkészülésben? Hol szeretné folytatni tanulmányait?

Az online oktatás nekem eddig nagyon tetszik. Persze sajnálom, hogy nem találkozhatok az osztálytársaimmal ás tanáraimmal, és ezzel együtt sok hagyományos program – mint például a ballagás, a szerenád, az osztálykirándulás, az utolsó közös óra stb. – elmarad, de jelen esetben még az érettségi is kérdéses, hogy mikor és hogyan tudják lebonyolítani. Az eddigi napi Székesfehérvárra történő bejárás sok időt elvett, ezt az időt is próbálom jelenleg hatékonyan eltölteni,  folyamatosan készülni az érettségire és különböző vizsgákra egyaránt.

Francia nyelvvizsgám időpontja is halasztva lett, de töretlenül készülök továbbra is. A karantén után angol TOEFL nyelvvizsga is tervben van, ami az amerikai továbbtanulásomhoz szükséges.  A továbbtanulással kapcsolatban elég bizonytalan a helyzete az összes végzős diáknak.

Én személy szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre szeretnék menni Nemzetigazgatási alapszakra a következő tanévben. Utána pedig 2021 őszétől Amerikába megyek sportösztöndíjjal.

Sok sikert kívánok!

                                                                            Nagy Pál