Mór értékei: a Cserhát-dűlői kereszt újraszentelésének története

(Az újraszentelés – fotó:Hrubos Zsolt)

Mór sok-sok régi természeti, építészeti emléke, műemléke közül sokkal találkozhatott már oldalainkon. Most egy olyannal foglalkozunk, mely talán nem tartozik a legjelentősebbek közé, ám (a Szent Orbán kápolnához hasonlóan) szép példája annak, mit eredményez, ha sokan összefognak: múltbéli értékeink újra régi szépségükben tündököljenek.

2011. május 29-én, gyermeknapon egy napsütéses gyönyörű vasárnap délután a Mór és Pusztavám Közös Hegyközség Vezetősége a közös összefogás jegyében ünnepelni hívta a Cserhát-dűlőre a Móri borvidéken lakókat, ugyanis a szőlőművelők védőszentjének ünnepéhez, Szent Orbán napjához kapcsolódóan újraszentelték a felújított keresztet. Mindig jó ilyen kezdeményezésekről beszámolni, amikor a megkopott értékeink újra élednek.

A Ferencz Tanya és a Hétkúti Lovaspark fogataival is érkeztek az ünnepségre a vendégek köztük a Brindisi Szent Lőrinc Borrend és a Móri Borbarát Hölgyek vezetői, tagjai a 81-es főút melletti helyszínre – amit a Móri Rendőrkapitányság rendőrei biztosítottak -, ahol Acsai Sándor karnagy vezényletével muzsikaszóval indult a délután a Móri Ifjúsági Fúvószenekarral.

Geszler József, a hegyközség elnöke köszöntőjét követte Schnierer Kitti diák ezen alkalomra írt saját költeményének szavalata, majd utána Frey Szabolcs hegybíró mondta el, hogy mennyi segítő ember közreműködésével állhattuk körül a megújult keresztet:

A Cserháti-dűlői első szőlőtelepítések emlékére 1870-ben állított kereszt megmentése érdekében, önkéntes alapon fogtak össze a Cserhát-dűlő szőlősgazdái Schnierer Gyula és Bognár János vezetésével. Az utóbbi években, évtizedekben a „szőlőkön lévő Isteni Gondviselést” jelképező keresztet sajnos teljesen benőtték a bokrok, a kereszt is letört a talapzatáról.

Egy évvel ezelőtt a cserháti szőlősgazdák kitisztították a kereszt körüli elvadult területet, valamint ideiglenesen visszarögzítésre került a megcsonkult feszület a talapzatára.

A méltó helyreállításhoz azonban anyagi forrásra is szükség volt, melynek érdekében a szőlősgazdák segítségért a hegyközség vezetéséhez fordultak. A hegyközség – anyagi lehetőségek híján – felvállalta a helyreállítás további szervezését.

Geszler József hegyközségi elnök megkeresésére – a szentelőn is tiszteletét lerovó- Fenyves Péter polgármester úr szinte első szóra vállalta a Mór Városi Önkormányzat részéről a szükséges anyagiak biztosítását. A Polgármesteri Hivatal a tereprendezés után termőföldet, fűmagot, díszfákat biztosított, a parkosítást szintén társadalmi munkában a helyi szőlőtermelők végezték.

Az eredeti német nyelvű szöveg fordítását Freyné Pratsler Anikó tanár végezte, melynek felhasználásával a magyar nyelvű szöveget tartalmazó tábla anyagköltségét és elkészítését Gróf Gábor órásmester, helyi vállalkozó ajánlotta fel.

Szintén az Önkormányzat vállalta a szinte már olvashatatlan német nyelvű felirat átfestésének, valamint a sérült helyére egy teljesen új feszület elhelyezésének költségét. A restaurátori munkákat Nagy Károly úr végezte. A következő megmenteni kívánt cél: a Szent Orbán kápolna külső és belső felújítása, mellyel külön cikkben is foglalkozunk.

A mindig újat mondó, lenyűgöző szellemi frissességű Schwartz Alajos bácsi, Pro Urbe díjas helytörténész idézte meg élvezetesen a múltat az Ezerjó hazájáról, Mórról és annak szőlőtermesztéséről mesélt. (melynek szövegét a Móri Borvidék honlapján, a www.moriborvidek.com honlapon is olvashatják).

A Cserhát nevét az 1870-ben kivágott cserfákról kapta, ezek helyére telepítették őseink a szőlőket. (Nem volt nagy területű, de közelsége miatt közkedvelt volt. Több dűlőúton volt elérhető, melyek a dombot megkerülve vezették tovább a szomszédos „Móri csatornához”, ahol malmok sorakoztak. Továbbhaladva volt elérhető a Tímár-Tárnok és Tőrös puszta, valamint Nagyveleg, Balinka, Isztimér falvak.)

Az ekkor felállított kőkereszt talapzatára egy kőfaragó ezt a feliratot véste: „De, Andenken der Gründung dieses Weinberges vom Jahre 1870. Von J. Buder. Gott beschütz und segne es!” Magyarul: E szőlőhegy alapításának emlékére 1870-ben J. Buder. Isten védd és áldd meg!”.

1850-ben a feudális rend megdőlése után egész országban megalakultak a Községi Hivatalok. Mór lakosai Frey Jánost választotta meg bírónak, a megye pedig Buder Józsefet jelölte jegyzőnek, mindketten 40 éven át viselték tisztségüket, a Cserhát kiültetésének idejében is.

Biztosra vehetjük, hogy Buder jegyző (másutt Buderer-alakban szerepel) Frey bíróval egyetértésben utalta ki ennek a kőkeresztnek a költségeit a község pénztárából-vagy az itteni szőlőtulajdonosok adták össze az árát.

A felújított feszület felszentelésének szertartását Száraz László esperes, plébános atya végezte, mellyel a jelenlévő sok ember méltán érezhette úgy, hogy milyen jó, hogy részesei lehetnek ennek az emelkedett pillanatnak.

A hivatalos rész végeztével a fúvósok kitűnő muzsikája mellett a helyi bortermelők finom borokkal, feleségeik finom süteményeivel vendégelték meg a szép számú vendégsereget, s beszélték meg a régmúlt emlékeit és jelen élményeit.

A Móri Borvidék TDM Egyesület segített a szervezésben, akik ekkor éppen a Csókakői vár alatt csaltak mosolyt több más egyesületekkel közösen a gyermekek arcára a színvonalas programokkal.

Kedves idelátogatók! Kerekedjenek fel és egy kellemes délutáni séta, kerékpározás alkalmával a móri strand felöli úton haladva tekintsék meg ezt a régen és most is példaértékű kezdeményezéssel elkészült emlékhelyet.

                                                        Geszler Anikó írása  

(Megjelent 2011-ben – az évekkel ezelőtt megszűnt –  Hordó független móri közéleti havilap XVII. évfolyam júniusi számában).