(A Móri-árok – fotó:vertesinaturpark.hu)
Móri-árok alatt azt a hosszanti északnyugat-délkelet irányú, egy-két kilométer széles hasadékvölgyet értjük, amely Székesfehérvár és Kisbér között mintegy 50 km hosszúságban nyúlik el.
A Móri-árok a Bakony hegységet a Vértes hegységtől elválasztó völgy. A Dunántúli-középhegység északi részének kistája.
Geológiája
Területe 100 km². Genetikailag fiatal, a földtörténet pleisztocén időszakában alakult ki.Vetődések által létrehozott árkos süllyedék.
Kétoldalt emelkedő peremeinek legmagasabb röge Bodajktól nyugatra emelkedő Kő-hegy (314 m).
Belsejét 50-60 méter vastagságú felső pleisztocén-alsó pliocén folyóvízi homok és homokos kavicsréteg tölti ki.
Több helyen hordalékkúpokkal tagolva. Területét a szerkezeti mozgások földrengéstől veszélyeztetetté teszik.
Az 1810 évi. móri földrengés is erre utalt. Az árkot alkotó anyagok építőanyagként is hasznosíthatók.
Kisbér légifelvételen – Forrás:wikipedia, fotó:Civertan
Vízrajza
A kistáj éghajlata mérsékelten hűvös és száraz. Az évi középhőmérséklet 9,5 °C. A csapadék évi átlaga 550-600 milliméter.
A Gaja-patak vízrendszeréhez tartozik. Vizeinek közvetlen levezetője a Mór-Bodajki vízfolyás. Hat állóvízének össz kiterjedése 600 ha.
A legnagyobb a fehérvárcsurgói tározó (223 ha). Jelentős a talajvíz készlete is 5 l/sec km². Valamennyi településének közműves vízellátása van.
1980-as években a vízkészlet 40%-os kihasználása mellett a kutak terhelése elérte a 100%-ot.
Erdőtársulásai a különböző típusú tölgyesekhez (cseres, molyhos, gyertyános és karszttölgyesek) tartoztak, amelyek a 20. század végére csupán maradványai voltak fellelhetők.
A terület háromnegyed része mezőgazdaságilag művelt.
Turisztikai értékei
A kistáj északi része Vértesi Tájvédelmi Körzethez tartozik.
Emellett jelentős természetvédelmi érték a Gaja-patak Bodajkhoz közeli szurdoka és a fehérvárcsurgói kastélypark.
Országszerte keresett termék a mohai Ágnes-forrásból származó gyógyvíz.
A Győrt–Székesfehérvárral összekötő 81-es főút révén jelentős idegenforgalmi tranzitszereppel rendelkezik.
Fő turisztikai értékét Mór kulturális értékei és a vidék borkülönlegességei jelentik.
Lamberg-kastély, Mór – Fotó:Nagy Pál
Mór: Lamberg-kastély, Lánczos-kastély, kapucinus templom, Bormúzeum a környékbeli pincékkel
Fehérvárcsurgó: Károlyi-kastély, Várhegy földvára,
Bodajk: Lamberg-kastély, községháza
Hochburg-Lamberg kastély, (Újabban Miske-kastélynak hívják – a szerk.) Bodajk
forrás:wikipedia – fotó:Civertan
Települései
Bakonysárkány Komárom-Esztergom megyében található
Bodajk, Kálvária – Forrás:wikipedia, fotó:Marainn
A Csókakői vár részlete – fotó: Nagy Pál
Károlyi-kastély, Fehérvárcsurgó – fotó:wikipedia/AZSo
Tikverőzés Mohán
A térséget 22 700-an lakták 2002-ben. Ebből a városi népesség aránya ⅔-os.
A kis területű, így magas népsűrűségű tájegység a 20. század során mérsékelt népességfogyás térsége volt, amely vándorlási veszteségből eredt.
A népesedési csúcs az 1960-as évekre esett, azóta lassú, de tartós a népesség csökkenése.
A településeken kisszámú német nemzetiség él a roma populáció aránya a népességen belül 4-8%.
Az egész terület Székesfehérvár munkaerő vonzáskörzetébe tartozik.
A vidék iparát a kitermelő ágazatokon kívül (bauxit, barnaszén) az 1980-as években Mór, járműalkatrész üzeme és élelmiszer ipari kisüzemei képviselték (sütõipar, borfeldolgozás) képviselték, amelyek a rendszerváltozás után magánkézbe kerülve, működnek tovább.
A kultúrtáj mezőgazdaságát a kukorica, a búza a napraforgó határozza meg.
A sík területeket kb. 50%-ban szántók, a gyep és a legelőterületek 20%-át teszik ki.
E mellett a takarmánynövények (lucerna, silókukorica is jelentősek.
A Vértes déli lejtõin kitünteti a szőlő és a csonthéjas gyümölcsök (szilva, őszibarack és a kajszibarack). Itt terül el az 1000 hektáros Móri borvidék is.
forrás:wikipedia
Bakonysárkány – Forrás:wikipedia
Fentieket annyival egészítjük ki, hogy a terület gazdasági életével kapcsolatos adatok az utóbbi időben változtak, hiszen Móron – és a környéken is, mint pl. Kisbér – jelentős ipartelepek épültek.
Az írásnak nem célja a teljességre törekvés, hanem ízelítőt, rövid ismertetőt kíván adni a térségről.
Móri-árok a Vértessel
Pirossal a Móri – árok – Forrás:wikipedia
Bakonysárkány község történetét részletesen feldolgozta dr. Vadász Géza levéltáros: FEJÉR MEGYEI TÖRTÉNETI ÉVKÖNYV 13 1979 Székesfehérvár!
Megjegyzésem: a pajtákat a takarmány tárolásán kívül dohány levelek szárítására használták.A hetvenes években még így sokan egészítették ki jövedelmüket. Az időigényes, nehéz munkában a család minden tagja, kicsitől nagyig részt vett.