Covid-védőoltás: vele vagy nélküle? – Dr. Nagy Lenke móri háziorvos gondolatai

/Fotó: Dr. Nagy Lenke saját archívumából/

Amikor felröppent a hír, hogy küszöbön a védőoltás, első pillanatban öröm járt át…

Azután számos kérdés ötlött fel bennem, mint mindenki másban: lehetséges-e, hogy ilyen hamar elkészült? Ki ellenőrizte, van-e már tapasztalat, lesznek-e mellékhatások? Melyik nemzet oltóanyagában bízzak, van-e választásom egyáltalán?

Begyűjtöttem információkat, próbáltam kialakítani a saját nézőpontomat.

Több éve már, hogy felfigyeltem- a rendelői beszélgetéseim során- arra, hogy a panaszkodók milyen sokszor ejtik ki a szájukon a „félek” szót. A beszélgetések végére legtöbbször kiderült, hogy alaptalan, felesleges félelmek voltak ezek. Egyszer aztán egy hasonló alkalommal asszisztensnőm felcsattant: „ha mindig félek, mikor élek?” Ezt a feliratot később kitettük a rendelőbe.

A „Ne félj” 365-ször szerepel a Szentírásban. Minden napra jut belőle egy bátorítás.

A lélekgyógyászok, spirituális szakemberek, azt hirdetik életünkben a legjobb iránytű a félelem. Arra menjünk, amerre egyébként félnénk menni!

Utána lehet nézni, közel 100 félelemmel kapcsolatos magyar szólás-mondásunk van.

Pl. Ha az orvos fél, kétségbe kell esni a betegnek.

Bolondság attól félned, mit el nem kerülhetsz.

Jobb félni, mint megijedni.

Félni, rettegni nem tud a magyar.

Tart tőle, de nem fél.

Azt gondolom, hogy most, a Covid védőoltás időszakában a döntés felelősségétől (is) félünk. Ha azt mondanák „odafentről”, hogy kötelező az oltás, lehet, eleinte zúgolódnánk, de „beletörődnénk”, mert a lelkünk mélyén jobb nekünk, ha áttolhatjuk a felelősséget másra. Most viszont ránk bízták, hogy felnőtt emberként tegyük meg. Döntsünk magunkról, jövőnkről, saját életünkről, s ez -bizony-nem könnyű.

Néhány héttel ezelőtt az egyik kórházi osztályon összeírták, ki kéri majd a Covid elleni oltást. Mindössze egy dolgozó kérte. A többiek rémülve kérdezték tőle, mi lesz Veled, ha beoltatod magad? Ő pedig visszakérdezett: ”… és Veletek mi lesz, ha nem?”

Akármelyik táborhoz fogunk tartozni MINDEGYIKHEZ BÁTORSÁG KELL. Annak is, aki oltat és annak is, aki nem. Ebből a szempontból két részre fog szakadni a lakosság. Valamelyik csapathoz tartozni fogunk. Ahhoz, hogy ebből tudomány, tapasztalat, ill. végső megoldás legyen, be kell vállalnunk valamelyiket. Mindkét tábor bátorságára óriási szükség van.

Akik kivárnak, időt nyernek a gondolkodásra, a tapasztalatszerzésre. Ismerős lesz számukra a forgatókönyv, hiszen az eddig átélt hónapok történéseihez hasonló események várhatók.  Rájuk úgy gondolok, mint egy védőpajzs. A védkörön belül pedig zajlik majd az oltottak vizsgálata, megfigyelése.

Szakemberek szerint a lakosság 60-65 %-nak kellene beoltatnia magát ahhoz, hogy megfékezzük a járványt, hogy országunk védettsége megvalósuljon. Kérik, segítsük a kritikus tömeg kialakulását.

Ennek minél előbb be kellene következni, mert ha nem, a vírus továbbra is köztünk fog randalírozni és már eddig is jól látható volt számunkra, hogy teljesen véletlenszerűen (random) csap le. Fiatal, idős, sportoló. egészséges, vagy idült beteg, férfi, nő, egészségügyben vagy -ellenkezőleg- annak közelében sem dolgozó, bárki lehet az áldozat.

A végső tesztelések, ellenőrzések évekig eltarthatnak. De addig nem várhatunk tétlenül?

Gondoljunk arra: benne vagyunk a tudomány folyamában, mi magunk is tehetünk az emberiség jövőjéért, részesei lehetünk e globális probléma mielőbbi felszámolásának.

A korábbi generációk is meghozták egykor a bátor döntést (l. fekete himlő, keleti marhavész) hogy mi, az utókor védettek lehessünk. Most rajtunk a sor, ez a ma élők küldetése.

A védőoltással kapcsolatban a haszon és a kockázat elvét szemünk előtt kell tartani.

Jó hír, hogy elérhető már az oltás és ingyenes lesz. A felelős döntés mindenkinek sajátja.

Hogy a kormány mennyi idő alatt tud ennyi oltást beszerezni, az kérdés. De álljunk rá készen! Ne rajtunk múljon, regisztráljunk! Reménykedjünk, hogy előbb leszünk védettek, mint ahogy lecsap a vírus.

Mint említettem, bennem is felvetődtek kételyek, mégis hiszek a tudományban, az eddig rendelkezésre álló tapasztalatokban, a kutatókban; bízom a védőoltásban, annak megvédő képességben és az összefogás erejében.

Mi tehát a kérdés:

1.Válasszuk a vírust, ami 2020. március óta köztünk él? Kiszámíthatatlan és szemünk előtt szedi áldozatait? Érezzük magunkat továbbra is tehetetlennek, kiszolgáltatottnak vele szemben?

Vagy

2. Válasszuk a védőoltást, ami esélyt, reményt ad arra, hogy összefogással sikerülhet legyőzni!

 

2021.01.02.                                                        Dr. Nagy Lenke / Mór