„…A Móri-borvidék önálló besorolását először 1900-ban kérte…”

/A képen a Móri Borvidék apró részlete/

Talán ma is érdekesek lehetnek Mór és a mai Móri Borvidék 19-20. századi történetével kapcsolatos régi híradások – mint például ez:

(Az első és második részt ugyanebben a rovatban olvashatja – a szerk.)

„…A Móri-borvidék önálló besorolását, a neszmélyitől való elkülönítését először 1900-ban kérte, de csak az 1924. évi bortörvény adott helyt a törekvésnek.

A két világháború között a területhez a Fejér megyei Mór, Bodajk, Csókakő, Csákberény, Nagyveleg és Pusztavám, valamint a Komárom megyei Császár tartozott.

Az 1960-as években a szakirodalom Mórt, Pusztavámot, Csókakőt, Csákberényt és Sörédet jelölte meg a borvidék helyiségeiként. (Katona-Dömötör, 1963. 66.)

A jelenleg hatályos jogszabály szerint Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám, Söréd, Zámoly községeknek a szőlőkataszter szerinti első és második osztályú területe tartozik ide.

A móri borvidék illetve a Móri-árok és Zámolyi-medence tehát csak részben fedi egymást, a borvidék a Bakony és Vértes Mór körüli területére korlátozódik…”

Forrás:Library.hungaricana.hu/Fejér megye néprajza – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat / Gelencsér József – Lukács László: Szép napunk támadt.  A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat (1991)

A három részes cikksorozat vége – a szerk.