Itt történt: „…a Vörös Hadsereg ügyeiről a timári katonai tábor építésével kapcsolatban”

/1945-ös fotó – A kép illusztráció! – Forrás:Fortepan.hu/Vörös Hadsereg/

Talán ma is érdekesek lehetnek Mór történetével kapcsolatos régi híradások – mint például ez:

„A községi elöljáróság jelentése a Vörös Hadsereg ügyeiről a timári katonai tábor építésével kapcsolatban

Mór, 1945. július 28.

Móri járás főjegyzője Mór község elöljárósága 950/1945. szám

Tárgy: [A] timári orosz katonai tábor által igénybevett termények és ingótárgyak

Alispán Úrnak

Székesfehérvár

A Móri járás területéhez tartozó Timárpusztán és a timári erdő mellett felállított orosz katonai tábor építkezéséhez az orosz katonaság minden a környéken található építkezési anyagot igénybe vesz és elszállít. így többek között a Felső- és Alsódobos pusztán lévő gazdasági épületek és magtárak tetőanyagát és az épületeken lévő deszkázatot leszedik és a timári barakktábor építkezéséhez szállítják.

A Mérey-kastélyt is szétszedték, olyannyira, hogy annak helyreállítása ma szinte lehetetlen. A kisgyóni szénbányászok számára épített bányászlakások két épületét szétszedték és elhordták, továbbá Balinkán az iskola ajtóit, ablakait, padozatát, Móron a szeretetházat és a téglagyárat szedték szét és hordták el a barakktábor építkezéséhez. Magyaralmás községben is gazdasági épületeket hordtak el.

Nagyvelegen a Grünfeld- féle gazdaság majdnem minden épületét szétszedték és elhordták. Árkipusztán szintén nagy károkat okoztak.

Mór községben a háború folytán megsérült lakóházak és gazdasági épületek anyagait, valamint a mezőőrök csőszkunyhóinak anyagát szintén elszállították.

Mór környékén elterülő erdőkből 4200 köbméter farönköt termeltettek ki s hordtak el, melyet az itt működő fűrésztelepen dolgoztattak fel, de a mai napig semmiféle költséget nem térítettek meg. így a munkások a munkabérüket sem kapták meg ezideig. Továbbá a fűrésztelepen elhasznált óriási mennyiségű villanyáramot sem térítették meg.

Nagyveleg és Mór község pincéiből elhordták a hordókat és [a] préseket, a timári táborban így a bortermelő lakosság arról van meggyőződve, hogy az orosz megszálló csapatok fognak szüretelni, ami szinte katasztrofális lenne, mivel az itteni lakosság 90%-a szőlőtermelő, és az életét ebből tartja fenn.

Ugyancsak azon múlik a község háztartási költségvetése, hogy milyen és mennyi a bortermelés. Megjegyezzük, hogy már most is szedtek le zöld szőlőt, melyből ecetet sajtoltak. A korán érő szőlőt pedig már most megkeresik és leszedik. Ha a szüretet a tábor katonasága itt éri meg, akkor a lakosság helyezte tarthatatlan lesz, tekintve a tábor nagy lélekszámát….”

FOLYTATJUK!

Forrás:Library.hungaricana.hu/Fejér Megyei Történeti Évkönyv / Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” – Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően – Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)

Kiemelések tőlem! – A szerkesztő