MÁV-vonalak és gépesítés Pusztavám és Balinka bányáinál

/A kép illusztráció! – Forrás:Fortepan.hu/Uvaterv/

Móron és környékén az I. világháborút követő években terelődött a figyelem a szénbányászat felé. Erről az időszakról – és a majdani évtizedekről – szól cikksorozatunk. Itt a hetedik rész:

“…A villamosenergia biztosítása mellett az államosítást követő években jelentős lehetett volna a fejlődés Kisgyónon is, ha az üzemvezető 1948-as jelentésében a valódi szénvagyon helyzetéről adott volna számot. Jelentése szerint azonban a kisgyóni szénvagyon napi 30 vagon termelés mellett 1954-ben lefogy.

1948. november 2-án Vas Zoltán miniszter utasítására megnyitották a jelenlegi Balinka aknát.

A bánya 7 kutató fúrásra telepítve 1951 decemberben kezdett termelni. Az új akna nyitásával párhuzamosan olyan döntés született, hogy a bányászok átmentése érdekében Kisgyónon eddig nem művelt III-as telep fejlődött ki igen jó minőségű szénnel. Ennek köszönhető, hogy a már 1914-ben és 1920—1945 között 5 helyen átfúrt III-as telepet fel tudták tárni a Béke, az András, valamint az 1956-ban mélyített KISZ-aknákkal. Nagy szerencséje volt ez a megye bányászatának, mert 1952. december 23-án a Balinka-aknán víz tört be és teljesen elúsztatta azt.

Az akna víztelenítése után 1953 novemberében a termelés terjesztésével párhuzamosan, intenzív gépesítési ütem indult mind Pusztavámon, mind Balinkán. Mivel azonos körülmények között történt a bányászkodás, a gépesítési ütem is kb. azonos volt.

Mindkét üzemnél osztályozókat építettek, a MÁV-vonalakat felvitték Pusztavám és Balinka bányához, megépültek a kocsirendezők, beépítésre kerültek az első folyamatos szállítóberendezések, a különböző típusú láncosvonszolók, megkezdődött az F—5, SZ—153 rakodógépekkel az elővájások jövesztett szenének gépi felrakása. 1957-ben az országban elsőnek a KISZ-aknában megteremtődött egy rakodógépes koncentráció a Hidasi-féle önjáró rakodógépekkel.

Hogy a gépek felszerelése milyen gyors volt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a 60-as évek közepére a munkahelyi termelés 90%-a folyamatos szállítóberendezéseken került elszállításra, mind a pusztavámi, mind a balinkai termelő munkahelyekről…”

Forrás: library.hungaricana.hu/Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)  TANULMÁNYOK   Jera Ferenc: A Fejér megyei szénbányászat története 1920 – 1973.

Folytatjuk!