1694-ben még lakták a Csókakői várat, törökök is voltak itt..

/a képen Csókakő vára/

Csókakő erődítményének első írásos említése 1299-ből származik. Az kevésbé közismert, meddig lakhatták a várat.

Erről szól az alábbi idézet:

„A csókakői várat 1692-ben, 1693-ban és 1694-ben még lakhatták, mert az erre vonatkozó latin nyelven írt, a móri Lamberg Levéltárban megőrzött pénzügyi számadásokban, amelyet az akkori Hochburg udvarbíró, Némethi állított össze, a következő áll:

1692. május 24.: egy ajtó a várban 50 dénár. Július 3.: két zár vásárlása a vár részére 55 dénár.

Néhány török is maradhatott a várban, mert ugyanebben a számlában a következő is áll:

„1692. augusztus 23. A Nagyságos Úr parancsára a török Mummi részére egy pár bocskor vásárlása 25 dénár.

Ugyanennek a részére 1694. január 2-án egy pár nadrág vásárlása két forint.

Csókában 1692. október 27-én az aknákhoz lőpor vásárlása 40 dénárért.

1693. február 24-én a Csókából megszökött török foglyok felkeresése közben hét mérföldre megközelítettem (az udvarbíró) András ispánnal Budát, ahol a rácok hármat elfogtak közülük. A kiadásaink, beleértve a rác vajdának adott ajándékot elérték a 14 forintot.

1694. május 25. Két csákberényi töröknek kenyérre: egy véka búza. 1695. január 14. szintén a törököknek hat véka gabona kenyérre.”

Ezután az alábbi szavakkal megfogalmazott kiadások következnek: A csókái várban dolgozó munkásoknak; a kőműveseknek és a favágóknak. A munkákat ezt követően egyesével részletezi.

1693. május 24. Wolf nevezetű „testőrnek”, aki hosszabb ideig egyedül tartózkodott a várban, május 14. és és május 24. között egy forintot fizettünk…”

forrás:library.hungaricana.hu – Seidel Ignác: A csókakő-móri uradalom történéseinek és eseményeinek időrendi elbeszélése