Mór környéke: 1252-ben már említik, Zsigmond király is átjárt ide – Majki prépostság

(A kamalduliak majki kolostorának látképe – Wessel Jenő tusrajza)

Mór környéke és a Vértes a kora középkorban is fontos szerepet játszott az ország életében. Erről olvashat több fejezetben is…

“Vértesszentkereszttől északkeletre emelkedett a premontrei rend Boldogságos Szűz Máriáról czímzett majki prépostsága.

Elsőízben a túróczi prépostság 1252. évi alapító levele említi a prépostságot, mint a csilizközi két Kulcsod és Negyven birtok szomszédát. (Hazai Okmt. VI. 72.)

Egy 1268-ban kelt oklevél szerint Gadócz birtok a majki préposté volt.

Egy másik, 1279-ben kelt oklevél szerint a prépostság a premontrei rendé.

1277-ben Csege falu mellett, 1278-ban Esztergomban a Kis-Duna mellett bizonyos terület szintén a prépostságé, mely, egy 1279. évi oklevél szerint, az esztergomi vásártér mellett is birt egy telket.

1281-bõl maradt fenn hiteles helyi működésének legrégibb emléke.

Ekkor János volt a prépost, a kit Ambrus követett.

Az 1291. évi oklevél szerint a prépostság a veszprémi egyházmegyéhez tartozott.

1349-ben Szomold említtetik, mint a prépostság birtoka, 1383-ban a prépost Gadóczon földesúr.

Zsigmond király alkalmasint akkor, mikor Mária királynővel együtt Gesztesen tartózkodott, Majkra is átrándult, hol 1388. november 4-én egyik oklevelét keltezi.

Kétségen kívül fennállott a XV. és XVI. századokban is, és csak a török hódoltság alatt szünt meg. (Ortvay i. m. II. 787. – Csánki Dezső i. m. III. 485. – Knauz i. m. I. 553. – Anj. Okmt. V. 290. – Rupp Magyarorsz. Helyr. Tört. II. 2. 495. – Balics Lajos: A Róm. Kath. Egyh. Tört. II. 2., 269.”

(forrás:mek.oszk.hu – Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai)