Szénbányászat környékünkön: gyors növekedés Balinkán és Pusztavámon…

/A kép illusztráció/

Móron és környékén az I. világháborút követő években terelődött a figyelem a szénbányászat felé. Erről az időszakról – és a későbbi évtizedekről – szól cikksorozatunk. Itt a nyolcadik rész:

“…A mélység felé való terjeszkedéssel párhuzamosan megkezdődött a bányák korszerű biztosítása is. 1948-ban került sor az első betonidomkő, és tégla biztosításra. 1956-ban Moól ív, vasbeton, 1957-ben síntrapéz TH szerkezetek kerültek bevezetésre. Ennek gyorsütemű terjedését igazolja, hogy 1966-ban a bányákban a nyitott vágatok 93%-a korszerűen volt biztosítva.

Az 1950-es években indultak meg üzemszerűen az első frontfejtések, ezek nagy tömegtermelő munkahelyek. 1964-ben a termelés 85%-át már a frontfejtések adták. A nagytömegű ipari anyag csökkentése érdekében 1956-ban az országban elsőnek Fejér megyében kezdődött meg a korszerű acéltámokkal, acélsüveggerendákkal való fejtési biztosítás.

Nem hagyható említés nélkül, hogy a balinkai bányaüzem vízveszélyes. Amint arról a korábbiakban szó volt 1952-ben az akna teljesen elúszott. 1964-ben a K-i bányamezőben egy 36  m3/p  vízbetörés a mezőt teljesen elúsztatta.

Jellemző a két bányaüzem jó kapcsolatára, amikor a balinkai bányászok átmeneti foglalkoztatási gondját kellett megoldani, akkor a pusztavámi elvtársak soronkívül rendelkezésre álltak és vállalták a kieső termelés egy részének pótlását.

A felfutás mértéke azonos volt mind Pusztavámon, mind Balinkán. Mivel a pusztavámi bányaüzem művelése gyakorlatilag 1970-ben befejeződött, ezért néhány műszaki fejlesztési adattal Balikabányát mutatnám be. A bánya évi termelése 500 e/to. Ezt egy aknában 3 db folyamatosan termelő frontfejtésből termelik ki.

A szén jövesztése és rakodása közel 100%-osan gépesített. Minden meddő és szénelővájó munkahelyen rakodógéppel kerül a szén, illetve a meddő felrakásra. A bánya 40 km nyitott vágatának 99%-a korszerűen biztosított. A termelvény elszállítása a tömegtermelő és elő vájó munkahelyek többségéből az emberi kéz közbeiktatása nélkül folyamatos szállítóberendezéssel történik a MÁV vagonokig.

A munkahelyek megközelítésére e szállítóberendezéseken utaznak le a bányászok a bányába és vissza a bányából. A 14,7 km gumiszalag szállítóberendezési hosszból 11 km-t használnak személyszállításra…”

Forrás: library.hungaricana.hu/Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)  TANULMÁNYOK   Jera Ferenc: A Fejér megyei szénbányászat története 1920 – 1973.

Folytatjuk!