“…a móri aszú jellegében is megközelíti a tokaj-hegyaljait…” – Ezt írta az újság…

/A kép illusztráció – Fotó:Pixabay.com/

Ez a fél évszázadnál régebbi írás is azon móri szakemberek állítását igazolja, akik az utóbbi években-évtizedekben állították: az itteni szőlőből is kiváló aszúbor készíthető.

“ASZU az Alföldön és Mórott

Az aszút évszázadok óta a királyok borának, s egyben a borok királyának tartják. S méltán, hiszen sehol a világon nem szűrtek még hasonló jellegű természetes bort, s mindmáig a legnagyobb sikert aratja a nemzetközi borversenyeken.

Az aszú fogalma valósággal összenőtt Tokaj-Hegyaljával: a hagyomány szerint ugyanis Sárospatak határában levő Oremusz hegyen Sepsi Laczkó Máté udvari pap készítette az első aszubort, amely 1650 húsvétján került I. Rákóczi György felesége, Lórántffy Zsuzsanna asztalára.

Abban az időben a vámhatóság „főbor” néven tartotta számon. — Azóta is főleg furmint és hárslevelű szőlő nemespenész (Botrytis cinerea) lepte fürtjeiből szűrik az aszút.

Mint Katona József, a Szőlészeti Kutató Intézet igazgatója tájékoztatásul közölte, az aszukészítés „titka” a sajátos éghajlati és talajadottságokon kívül a különleges készítési, erjesztési és kezelési eljárások komplex rendszere.

— Mindezek a feltételek együtt — egészen a legutóbbi időkig — elsősorban Tokaj-Hegyalján, illetve a vidékhez csatlakozó hegyvonulatok lejtőin voltak meg. Hogy azonban nem volt ez privilégium, arra jellemző:, az elmúlt századokban nagy híre volt a szekszárdi, továbbá ruszti (Sopron vidéki) és a ménesi (Arad vidéki) aszúnak is.

A legutóbbi jó aszutermő években — 1957— 1959—1962 — érdekes eredményre jutottak  az aszúkészítés kiterjesztését szorgalmazó szakemberek.

Kiváló aszút szűrtek Mórott, Kecskeméten sőt — kis mennyiségben — a Szőlészeti Kutató Intézet budai szőlőiben is..

Általában a furmint és a hárslevelű, Kecskemét vidékén pedig a tramini és a szürkebarát szőlőfajták is bőven adnak aszúszemeket. A nemes penész hatása ezeken a vidékeken jóval kisebbméretű, mint Tokaj-Hegyalján.

A gönci hordókban mély pincékben erejesztett első „új aszúk” már fogyasztásra érettek, s a szakemberek többsége igazi aszunak ismeri el.

A móri aszú jellegében is megközelíti a tokaj-hegyaljait, az alföldi aszú — a viszonylag alacsony savtartalmánál fogva — édesebb a szokásosnál, a tájjelleg hiányát azonban a szőlőfajták erősebben érvényesülő jellegzetessége ellensúlyozza…”

 

Forrás:Library.hungaricana.hu/Szolnok Megyei Néplap, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)  / 1963-09-13 / 214. szám

 

(Kiemelések tőlem – a szerkesztő)