Mór történetéből – minisorozat: Az izzó tapló…

Népszerű ajánlatok

/A képen: szüret Móron anno…/

Mór nem volt mindig az ezerjó hazája, történelme azonban gazdag és csaknem ezer éves a település. Ha figyelemmel kísérjük históriáját, Magyarország zivataros történelméhez hasonló… de nem is lehet más, már csak fekvésénél fogva sem. Tartson velünk, néhány fejezetben utazzuk végig képzeletben!

A befejező rész következik:

Az első három részt ugyanebben a rovatban (“Abszolút Mór”,  “Anno”) olvashatja.

“…A lassan induló gazdasági fejlődést leginkább a borászat gerjesztette,  ám a súlyos adók miatt igen feszült volt a légkör.   Ahogy azt a felsőbbségnek is jelezték: “Az izzó tapló nyílt lánggal fenyeget”.

1810-ben hatalmas földrengés sújtotta Mórt,  ezt számos utórengés követte 2 éven át. Kitaibel Pál és Tomcsányi Ádám, valamint Fabrici professzorok vizsgálták a térséget.

A 48-as szabadságharc idején Mór az osztrák erők utánpótlási vonalába került. Háromszáz népfelkelője, Kossuth követői Varga István kapitány vezetésével a Bakonyban keresett menedéket.  A dragonyosok a közeli Lókúton fogták el Kossuth gyermekeit és nevelőjüket.  A kilencvenes években kezdett a gazdasági egyensúly helyreállni a közben községgé visszaminősített Móron.

A polgáriasodást az 1866-ban létrehozott kaszinó fémjelezte, de csak 1914 február végén gyulladt ki az első villanyfény.

A felszabadulásig terjedő évek nagyjából hasonlóan teltek, mint más dunántúli helységekben.

A település 1984. január 1-én vehette fel ismét a városi címet.”

(forrás:a Magyar Nemzet című napilap 1985. október 10-i száma, Soós Péter aláírással)

                                                     most közreadta: Nagy Pál

Írj Te először kommentet "Mór történetéből – minisorozat: Az izzó tapló…"

Írj kommentet

Az e-mail címed nem kerül publikálásra


*