Ismeri Mór környékét? A Csókakői várbirtokhoz tartozott Bakonysárkány

Népszerű ajánlatok

/Park (részlet) – Forrás:wikipedia, fotó:Sóhivatal/

Mennyit tudunk szűkebb hazánkról? Sorozatunkban végigjárjuk a környék településeit, bemutatva, milyen sok érdekességet tartogatnak számunkra.

“Bakonysárkány Fejér megyével érintkezve, Komárom-Esztergom megye déli határán, a Bakony és a Vértes-hegység, valamint a Móri-árok lankáin terül el csodálatos erdőségekkel körülvéve.

A falu kialakításának jellegzetessége, hogy az udvarokat keresztben egymással érintkező pajtákkal zárták le, s az így kialakított pajtasor erődszerűen vette körül a települést.

Bakonysárkányról kiindulva könnyen megközelíthető Csesznek, Csókakő, Pannonhalma, valamint a környék kedvelt kirándulóhelye, a Kopasz-hegy is. A község népessége: kb. 1000 fő.

A település, melynek elnevezése a török eredetű sárkány szóra vezethető vissza, elsőként III. Béla 1193-ban keltezett oklevelében nyert említést.

Többszöri tulajdonosváltás után, 1387-tõl a csókakői várbirtok részévé vált.

1543-ban török kézre került a falu, lakói elmenekültek, s újbóli betelepítése csak 1747-ben kezdődött meg.

1818-ban már német településként tartották számon Bakonysárkányt, lakói ekkor főként erdőirtásból, szántóföldi növénytermesztésből és állattartásból éltek.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményei súlyosan érintették a települést, melynek az 1860-ban átadott Újszőny-Székesfehérvár vasútvonal megépítése átmeneti gazdasági fellendülést hozott.

A századvég természeti csapásai, a megélhetési nehézségek miatt az 1910-es évekre nagyszámú lakos vándorolt el a faluból.

A második világháború után a lakosság összetétele jelentősen megváltozott, a kitelepített német családok helyére mintegy száz új család költözött.

Bakonysárkányon napjainkban is a mezőgazdaság a legnagyobb foglalkoztató ágazat, azonban a munkaképes korúak jelentős része más településeken keresi meg a kenyérre valót.

A települést 1950-ben csatolták Fejér megyétől Komárom megyéhez.   (forrás:bameva.hu)

Műemlékek a faluban:

Szent István Király Római Katolikus templom

A szabadon álló egyhajós, félköríves szentélyzáródású templom a falú középpontjában helyezkedik el. A dél-keleti homlokzat előtt található a torony.

A szentély kontyolt nyeregtetővel rendelkezik. A szentély az épülethez az észak-keleti oldalon csatlakozik. A templom hajója és szentélye csehsüveg boltozatú.

A templom falképén látható keresztutat Jeges Ernő 1950-1953 között festette. A templom berendezése késő barokk.

A templom építésének ideje: 1774-1775, de 1804-1807 között romantikus elemekkel átépítették.”

(forrás: KÖH műemléki jegyzék)

Bakonysárkányban jó néhány műemléki jellegű lakóház (parasztház), egyéb épület vagy műemlék  található, íme egy kis ízelítő:

Felújított porta, forrás:wikipedia – fotó:Bárdos Dezső-Bárdos Veronika

Elhagyott II. vh.-s katonák sírjai, forrás:wikipedia – fotó:Bárdos Dezső

II. világháborús emlék,  Forrás:wikipedia – fotó: Bárdos Veronika

Római katolikus templom,   forrás:wikipedia – fotó:Bárdos Dezső-Bárdos Veronika

Napköziotthonos óvoda – forrás:wikipedia

Bakonysárkányról még többet tudhat meg itt, nézhet további képeket:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Bakonys%C3%A1rk%C3%A1ny

Írj Te először kommentet "Ismeri Mór környékét? A Csókakői várbirtokhoz tartozott Bakonysárkány"

Írj kommentet

Az e-mail címed nem kerül publikálásra


*