Látóhegy, Vargakút, Pohárhegy és társaik… Névemlékek Móron

/Mór régi látképe – illusztráció/

Pesty Frigyes történész munkája nyomán 1864-65 között – az Akadémia és a Helytartó Tanács segítségével -, Magyarország minden talpalatnyi, önálló névvel rendelkező területének leírásában szinte az egész országot munkatársává tette.

A Bach-korszak persze rányomta bélyegét a német szóhasználatokkal, a régi járásbeosztások megszüntetésével, a közigazgatási és igazságszolgáltatási funkciók szétválasztásával is, az összegyűjtött anyagra.

A név-és helységnévkutatás korai hazai elindítása megelőzte számos művelt nagy nyugati államét.

Most Mór kapcsán adjuk közre a példaként kiragadott névemlékek szerény, helybéli kis kivonatát, amelyet Buder József jegyző és Frey János bíró hitelesített Mórott 1864-ben.

“Ezen községnek más helynevezése ezelőtt nem volt. Ezen község neve eredetéről bizonyosat kinyomozni nem lehetett. Németek ugyan, ennek eredetét a német szó – Moór – után akarják következtetni, mely a Sárrétből, vagyis posványból származna, de az valószínűséggel nem bír, mivel már 1440-ben Moórnak neveztetett, akkor mikor még a német lakosságnak híre sem volt.

A községben előforduló tophográphiai nevek a következők:

Strass-Ried: szántóföld, az országút mellett fekszik.

Látóhegy: szőlőhegy, ezen megnevezése onnan vette eredetét, mivel hír szerint ott még a rómaiak idejében sáncok voltak, melyeknek nyoma még ma is látható, és ezen szőlőhegynek két dűlője – és egy szántóföldi  dűlő is: Ried ober der Schanz, Ried unter der Schanz és Schanzen Ried név alatt most is ismeretes.

Meredekried, szántóföld, mert meredek a fekvése.

Aranyhegy, szőlőhegy, mert jól termő.

Cser és Czipóhegy, erdő, mert cipóforma domborúságú.

Öreghegy, Szőlőhegy, mivel legrégebben van szőlővesszővel beplántálva.

Lerchenfeld, szőlőhegy, mivel kiültetés előtt ott sok pacsirta volt.

Steinriegel  szántóföld, mivel annak derekán köves s murvás dombok vannak.

Altgebirg Mórott a legrégibb szőlőhegy.

Hermáni Gebirg szőlőhegy. Neveztetik így, mert Hemann napján lett kiosztva.

Pohárhegynek is neveztetik, mivel a kiültetés előtt a vállalkozók egy pohárból húzták a sorsjegyet.

Katzenschwelfried szántóföld, ilyen nevű fű (cickafarkkóró) után nyerte megnevezését.

Weiszberg szőlőhegy fehér földje után neveztetik így.

Vargakút szántóföld és rét.   Bizonyos Varga nevű csősz ásott ott egy kis kutat és onnan kapta nevezetét.

(forrás:a Magyar Nemzet című napilap 1985. október 10-i száma, S.P. aláírással)

2015.04.23-án  közreadta: Nagy Pál