(A képes krónika 60. oldalán levő iniciálé Mór püspököt ábrázolja, amint András herceget királlyá koronázza. (1046))
Mór történetének egyes korszakaival már sokszor foglalkoztunk. A kora középkori és középkori időszak eseményeivel még kevesebbet, pedig vannak források:
A helység nevének eredetéről több feltételezés is van:
“Az egyik szerint az István király által építtetett szentmártonhegyi (ma Pannonhalma) bencés monostorban élt egy Maurus (magyarul: Mór) nevű, jámbor életű szerzetes.
A király és fia, Imre herceg ájtatoskodás céljából gyakran járt ide.
A herceg egy ilyen alkalommal több-kevesebb csókot adott a szerzetesek arcára.
A legtöbbet, hetet Mór atya kapta. Apja kérdésére ezt égi jelenéssel indokolta, mert ebből Mórt valamennyi társa közül a legszentebb életűnek tartotta.
Mór hamarosan a kolostor apátja lett, s hosszabb-rövidebb időt töltött Mór falu határában imádkozással, böjtöléssel, mint egyszerű remete.
Hogy a Mór és Nagyveleg között emelkedő Remetehegy (Einsiedlerhügel) ezzel, vagy egy másik, későbbi remeteséggel függ e össze, az ma már nem deríthető ki.
Valószínű, hogy az akkor benépesülő falu e szentéletű remete nevét vette fel.
Mór apátot később a király Pécs püspökévé nevezte ki, mely tisztséget haláláig, 1070-ig viselte.”
(Részlet Schwartz Alajos: A Móri németség története és élete c. könyvéből – a szerző engedélyével)
Írj Te először kommentet "Róla nevezték volna el Mórt?"