Ismered Mór környékét? A szabadságharcban is aktív szerepet játszott Nagyveleg

Nagyvelegi látkép

Népszerű ajánlatok

(Fotó:Facebook)

A Vértesben, a Móri-árokban és a Bakonyban sok szépség, érték, műemlék, látnivaló, legenda vesz körül bennünket. Nézzünk magunkba: miközben járunk – kelünk a világban, ismerjük – e ezeket ? Mennyit tudunk szűkebb hazánkról ?

 

(a Grünfeld-kastély – fotó:nagyveleg.hu)

Fekvése

Nagyveleg a Vértes és a Bakony között, a Mórtól 10 km-re nyugatra található.

Története

A település valószínűleg a honfoglalás idején jött létre; a területet Árpád fejedelem saját törzse számára foglalta el, majd az Anonymus által is említett Velek nevű vitéze a szolgálataiért kapott földön létrehozta a róla elnevezett települést. Ez azonban csak feltételezés.

A falu első írásos említése 1230-ból való: ekkor a Csák család birtoka volt.

A későbbi évszázadokból származó okiratok gyakran utalnak rá Velek, Vellek, Velgh, Welg, Welleg, Naghweleg, de legtöbbször Veleg, Velegh néven.

Az idők során mindvégig Fejér vármegyéhez tartozott, általában mint a csókakői vár tartozéka.

A török háborúk során elnéptelenedett, az 1662. évi összeírás szerint Kis és Nagy Velegh lakatlan volt.

1691-ben I. Lipót a kincstárra szállt csókakői uradalmat minden hozzátartozóival együtt báró Hochburg János fő hadiszállítónak adományozta.

1746-ban evangélikus vallású felvidéki magyarokat és szlovákokat telepítettek ide; ekkor a falu 87 családból állt, 2/3 részben magyar, 1/3 részt szlovák nyelvezetűek.

1859-ben még 584 magyar és 30 szlovák, 1874-től már csak magyar lakosai voltak.

1848-49-es forradalom és szabadságharcban Nagyveleg aktív szerepet játszott.

A Megyei Bizottmány tagja lett Rajcsányi János evangélikus lelkész és Farkas Ádám bíró is.

67 nemzetőrt adott Veleg, a hősi halottak emléktáblája a templomban látható.     (forrás:wikipedia)

Látnivalók

Római katolikus templom

Evangélikus templom

Tájház

Nagyvelegi kastély

A falu lakossága mindkét világháborút megszenvedte, a község is komoly harcok színtere volt.

A hősi halottak emlékét márványtábla őrzi a templomban és a temetőben.

Nagyveleg igazi fejlődése az I. Világháború után indult meg.

A Grünfeld család cselédlakásokat építtetett, és mivel azok katolikus vallásúak voltak, felépíttette a vallásuknak megfelelo templomot

Grünfeld Pál az uradalom mellett saját termékeinek feldolgozása érdekében szeszgyárat létesített, ami jól működött, többeknek munkát adva.

A II. Világháború idején szétrombolták a muködő üzemet, felszerelését széthordták.

A ma is álló kastély berendezése szintén a háborús idők martalékává lett.

1948 a fordulat éve, az egyéni gazdálkodást a megalakuló kis tsz-ek váltották fel. Községünkben megalakult a “Szabadság” Tsz

Az 50-es években sorban létesültek a környéken a bányák, pl. Balinkán, Pusztavámon, az ipari üzemek Móron. Megkezdődött a lakosság munkába állása.

1982-ben kezdődött a konténeres hulladékszállítás.

1989-ben elkészült a község vezetékes ivóvízhálózata.

1990-ben elkészült a központi antenna rendszer.

1990 tavaszától önálló orvosi körzet lett Nagyveleg.

1993-tól fiókgyógyszertár működik.

1994-ben elkészült az új Faluház. Kiépült a telefon hálózat.

1995-ben átadásra került a földgázvezeték.

1999-ben felavatták az új parókiát.

2000-ben tájházat avattunk.

2008-ban központi park létrehozása.

2009-ben tornaszoba átadása az óvodánál.

2010-ben játszóudvar kialakítása az iskola udvarán

2011-ben elkészült a szennyvízhálózat.    (forrás:nagyveleg.hu)

(2000-ben avatták a Tájházat – fotó:nagyveleg.uw.hu)
 (balra az Evangélikus, jobbra a Katolikus templom – fotó:nagyveleg.uw.hu)

Írj Te először kommentet "Ismered Mór környékét? A szabadságharcban is aktív szerepet játszott Nagyveleg"

Írj kommentet

Az e-mail címed nem kerül publikálásra


*